Számítógépes szimuláció: Számítógép-programok használhatók a csomag viselkedésének modellezésére normál szállítási és baleseti körülmények között egyaránt. A szimuláció által szolgáltatott adatok segítségével megjósolható, hogy a csomag milyen jól áll ellen különbözo külso behatásoknak. A szimuláció és más fizikai tesztek eredményeit összehasonlítva pontos képet kaphatunk a csomag baleset közbeni viselkedésérol.
 |
Méretarányos modellekkel végzett kísérlet: Egy baleset esetén várható károsodás jól vizsgálható, ha az elozo oldalon tárgyalt teszteket a csomagolóeszköz egy kicsinyített változatán végzik el. Ezt a módszert leggyakrabban a számítógépes szimulációval kapott eredmények ellenorzésére használják. A modellekkel végzett kísérletek sokkal gazdaságosabbak, mint ha az eredeti eszközökkel végeznék el azokat, mert a modellek megépítése jóval olcsóbb és a kísérlet kevesebb idot vesz igénybe. Mindazonáltal e módszerrel nem vizsgálhatóak az eszköz termikus tulajdonságai és néhány egyéb fontos tulajdonsága sem ellenorizheto megfelelo pontossággal. |
 |
Valódi csomagolóeszközökkel végzett kísérlet: Mint a modellekkel végzett kísérlet, ez is használható a szimulációk eredményeinek ellenorzésére és a szimulációs technikák továbbfejlesztésére. Mivel a teljes méretu eszköz megépítése nagyon drága és a kísérlet is sokkal tovább tart, mint kicsinyített modellek esetén, ezt a módszert megfontoltan alkalmazzák, gyakran csak olyan esetben, ha a vizsgált tulajdonság nehezen modellezheto számítógéppel, vagy kicsinyített eszközök alkalmazásával. |
Minden ejtéspróbához olyan speciálisan kialakított felületet használnak, melyen az ütközés során felszabaduló energiának csak csekély részét nyeli el a felület. Általában acéllappal beborított nagy betontömböt használnak erre a célra. Ezt a módszert alkalmazva a csomag sokkal nagyobb károsodást szenved, mint egy valódi baleset esetén, amikor a felszabaduló energia jelentos részét elnyeli a szállító jármu és a tárgy, amivel az ütközött.
A valós méretu tuzállósági próba során azt vizsgálják, hogy egy esetleges baleset során keletkezo tuz hatására nem lyukad-e ki a tartály. Miután a csomag átesett a szabadesés- és az átlyukasztásteszten, 30 percre 800 °C homérsékletu valódi tuzbe helyezik. A tartály lehulése után ellenorzik, hogy a csomag tartalmának még töredéke sem hagyta-e el a tartályt.
 |
A valódi tartályokkal végzett tesztek egy fajtája a, tartály szimulált balesetben való kipróbálása. Ilyen esetben a tartály szállító kamiont kb. 130 km/h sebességgel egy betonfalnak ütköztetik, majd megvizsgálják a csomagolás deformációját és tartalmának környezetbe kerülésének mértékét. (A tesztek elvégzésekor a tartáy tartalma természetesen nem radioaktív.) |
<<< Vissza
További képek: 1 2 3 4
|